Elmore Williams (USA Mississippi)
Mississippi államban Natchez városában született 1933 február 6-án Elmore Williams, ez az amerikai bluesgitáros. Apja is bluesgitáros volt, de 1943-ban meghalt, így a tízéves Elmot már nem tudta a zenére tanítani, igy maga kezdett jászani a saját zenei érzései szerint. Szülővárosa az egyik központja volt a gazdag Mississippi bluesnak, és ez sokat segített a fejlődésben a kis Elmo-nak. A helyi zenei élet főleg a St.Catherine Street-en zajlott ahol sorban álltak a kávéházak, mulatók és kocsmák, és az utcán mindig hallható volt egy-egy gitáros. Volt egy Papa George Lightfoot nevű mogyoróárus, aki miközben árulta termékét, mindig szájharmonikázott. A kis Elmo nagyon sokat ellesett ettől ez embertől. Aztán ott voltak az un. afro-amerikai dob-zenekarok melyek minden ünnepen és pikniken hallhatók voltak. Az ő eredeti játékuk is nagy hatással voltak Elmo-ra. Amikor már kicsit nagyobb volt, néha benézett a Rhythm Club-ba, ahol mindig valamilyen blueszenekar játszott.. Elmo látta a klub pusztulását is, hiszen az leégett egy nap, és sokan meghaltak. Erről az eseményről szól Howlin’ Wolf „Natchez Burnin’” c. dala is, melyet későb maga Elmo is feldolgozott. Elmo már tinédzser korában kezdett fellépni az akkoriban jólismert Chris CP Proby partnereként, és sokat játszottak a városban, és a környékbeli falvakban is. Az ötvenes években, miután Elmo leszerelt a hadseregből, visszatért szülővárosába, ahol akkoriban volt egy jó kis zenekar, melyet John Fitzgerald vezetett. Ebben a formációban játszott James Woods gitáros, és Hezekiah Ealy dobos is, akikel Elmo hamar összehaverkodott, és máris a zenekarban találta magát. Hamarosan rendszeresen felléptek a Louisiana állambeli Ferriday városában a Haney’s Big House klubban, ahol olyan elöadók is megfordultak mint Fats Domino, B.B.King, Junior Parker, Bobby „Blue’ Bland, Smiley Lewis vagy Lloyd Price. Ezek mindannyian az ötvenes évek amerikai rhythm and blues, rock and roll és blues életének meghatározó alakjai voltak, vagyis Elmo Williams nagyon jó zenei közegbe érkezett. Az ötvenes évek közepén Elmo megalakította saját zenekarát mellyel folyamatosan fellépett Natchez-ben és környékén. Hamarosan már fehér közönségnek is játszott triójával, melyben Leon „Pee Wee” Whittaker trombonos és egy „Happy Jack” névre hallgató dobos szerepelt. B.B.King, Muddy Waters, Clarence Gatemouth Brown és T-Bone Walker dalokat játszottak, de néha olyan szentimentális nótákat is elöadtak, mint Nat King Cole vagy Ivory Joe Hunter. A hatvanas években kevesebbet zenélt, de a hetvenes években már ismét fellépett, és egyre nagyobb közönség előtt. 1984-ben már New Orleans-ban is megfordult, majd 1985-ben Európában is bemutatkozott. Hollandiában, Utrecht-ben egy bluesfesztiválon lépett fel olyan amerikai bluesman-ek társaságában mint R.L.Burnside, Johnny Wood. A kilencevenes években egyre kevesebb fellépése volt, ezért munkát kellett vállalnia. Dolgozott malomban, pékségben és hasonló helyeken. 1998-ban a Fat Possum lemezkiadó kérte fel, hogy zenéljen ismét, sőt egy lemezfelvételi lehetőséget is felajánlottak számára. Elmo aktivizálta magát, és ujra összejött régi zenésztársával Hezekiah Early-vel és elkészítette a „Takes One To Know One” albumot. Nagyon érdekes, un. „bocsánatkérő” vagy „esdeklő” blues dalokat írtak közösen erre a lemezre. Mindketten képzett és tapasztalt muzsikusok voltak már, ezért aztán szokatlan is egy kicsit a lemez igen kemény és erőteljes hangzásvilága. Sokkal inkább volt ez a lemez modern elektromos blues, mint az eredeti delta blues, melyet korábban, még pályája kezdetén Elmo képviselt. Azért kiváló dalok vannak rajta, mint a „Hoopin’ And Hollern”, melyben Elmo remek gitárjátéka emelhető ki, vagy az „Insane Instrumenta” , melyben Hezekiah brillírozik szájharmonikán. Minden dalt ketten írtak, néhányat külön-külön, de más dalai nem szerepeltek rajta. A lemezt Elmo Williams szerzeménye, a gospel-ihletésű „Let It All Go” zárja. A lemez megjelenését követően körbejárták az Államokat, és sok koncerten léptek fel, később jártak Japánban és ujra Európában is. Felléptek Finnországban, Svédországban, és Portugáliában. A kétezres években Elmo már ismét egyedül lépett fel rendszeresen különféle Mississippi fesztiválokon, valamint gyakran volt résztvevője a Deep Blue Fesztiválnak is Minnesota-ban. 2010-ben ujra Hezekiah Early-vel koncertezett Olaszországban. Közben az 1998-as Fat Possum időszakban felvett dalaikból 2008-ban jelent meg az „American Made” lemezük. Elmore Williams azon eredeti blues-zenészek közé tartozik, akik nem lettek híresek, de a régi Mississippi blues méltó képviselői. Elmo ma is szülővárosában él, és csak ritkán lép fel.
Albums
Takes One To Know One (1998) (with Hezekiah Early)
1.Mother’s Dead
2.Insane Instrumental
3.Blue Jumped The Rabbit
4.Booster
5.Nothin’ Man
6.Hoopin’ And Hollerin’
7.Been Here And Gone
8.Natchez Fire
9.Do Your Thing
10.Let It All Go
American Made (2008) (with Hezekiah Early)
1.Bigged Legged Woman
2.American Made
3.Shoes
4.Girls Girls Girls
5.I’ll Do Anything
6.USA
7.Goin’ Away
8.You Gotta Move
ARNOLD,James „Kokomo” (1901-1968)
Az amerikai Georgia államban, Lovejoy’s Station városban született 1901 február 15-én. A legendás bluesgitárosok egyike volt a század elején, aki balkezes slide-gitározásával vált híressé. Unokabátyjától, bizonyos James Wigges-től tanulta ezt a stilust. Illinois és Pennsylvania acélgyáraiban dolgozott, majd mint halász kereste kenyerét, de mindig azon álmodozott hogy zenész lesz, és a valódi életről énekel majd. Az első világháború utáni időszakban bukkant fel mint zenész az északi államokban, és ekkor Gitfiddle Jim művésznéven szerepelt. Eredeti játéka a déli hangzáson alapult, általában nagyméretű gitáron játszott és gyűrűvel. Kicsit izgága, ideges stilusához magas énekhang párosult, de sokan szerették, és egyre népszerűbb lett. Lemezfelvételt egészen 1930-ig nem készített, akkor aztán kiadták „Paddlin Blues” és „Rainy Night Blues” c. dalait a Memphis-i Victor kiadónál. 1929-ben Chicagoba költözött és ott készítette ujabb felvételeit. Kansas Joe McCoy fedezte fel Arnoldot, és segített neki leszerződni a Decca kiadóhoz. Ettől kezdve sorra készítette felvételeit, ezek közül egyik leghíresebb volt az „Old Original Kokomo Blues”, és a „Milk Cow Blues”. A Kokomo egy régi kávémárka neve volt, innen a dal címe (mely egyébként Scrapper Blackwell száma volt), és egyben James Arnold beceneve is. A Milk Cow Blues c. dalt ötféle változatban is játszotta, és ez a kompozíció a későbbiekben gyakran szerepelt olyan rock n roll elöadók műsorain az ötvenes években mint Elvis Presley vagy Eddie Cochran, de pl. 1977-ben az Aerosmith is feldolgozta, sőt a country-sztár Willie Nelson is elénekelte 2000-ben. 1936-ban Alice Moore énekesnővel és Peetie Weathstraw zongoristával közösen készítette a „Grass Cutter Blues” és a „Telephone Blues” dalokat. Szintén 1936-ban készült az Oscar’s Chicago Swingers nevű csoporttal a „Try Some Of That” és a „My Gal’s Been Foolin’ Me”. Ebben a csoportban akkor Sam Theard énekelt, Odell Rand klarinéton játszott. Ettől kezdve mindig neves zenészek szerepeltek lemezein. A „Shake That Thing”-en ismét Peetie Wheatstraw zongorázott 1936-ban, akárcsak az Alice Moore neve alatt jegyzett „Dark Angel” és az „I’m Going Fishing To”lemezen. Egészen 1938 nyaráig folyamatosan jelentek meg lemezei, és ebben az időszakban a chicagói blues-élet kiemelkedő alakjának számított Peetie Weatstraw és Bumble Bee Slim társaságában. 1938-ban felhagyott a zenei pályával, és ujra a polgári életben dolgozott fizikai munkásként különféle gyárakban. A tehetséges Arnold olyan elöadókkal játszott pályafutása során mint Roosevelt Sykes, Mary Johnson, Peetie Wheatstraw. 1962-ben ujra felfedezték, és ujra fellépett Chicagoban és környékén, és erőteljes slidegitározásával, valamint eredeti folkblues dalszövegeivel aratott sikereket. Legnagyobb hatással Robert Johnson-ra volt, aki aztán mint második generációs bluesgitáros óriási lökést adott a rock kifejlődéséhez. Johnson három dalát is Kokomo Arnold felvételeinek hatására írt, az „Old Original Kokomo Blues” ihlette a „Sweet Home Chicago”-t, a „Milk Cow Blues” a „Milkcow’s Calf Blues”-t és a „Sagefield Woman Blues”-ból alakult ki a „Dust My Broom”. Arnold így akár a rock egyik legelső nagyapjának is tekinthető. 1968 november 8-án halt meg Chicagóban szivroham következtében 67 évesen. Az Illinois-i Alsip városában temették el a Burr Oak temetőben. Felvételei gyüjteményes formában halála után bakeliten és cd-n is megjelentek.
singles:
1930 Rainy Night Blues/Paddlin' Madeline Blues (Victor)
1934 Milk Cow Blues/Old Original Kokomo Blues (Decca)
1934 Back To The Woods/Sagefied Woman Blues (Decca)
1934 Old Black Cat Blues (Jinx Blues)/Sissy Man Blues (Decca)
1934 Front Door Blues (3220 Blues)/Back Door Blues (Decca)
1935 Milk Cow Blues - No. 2/Biscuit Roller Blues (Decca)
1935 Black Money Blues/Chain Gang Blues (Decca)
1935 How Long How Long Blues/Things 'Bout Coming My Way (Decca)
1935 The Twelves (The Dirty Dozen)/Feels So Good (Decca)
1935 Slop Jar Blues/Black Annie (Decca)
1935 Lonesome Southern Blues/Hobo Blues (Decca unissued)(later MCA)
1935 'Cause You're Dirty/Tonic Head Blues (Decca)
1935 Big Leg Mama (John Russel Blues)/Milk Cow Blues - No 3 (Decca)
1935 Monday Morning Blues/You Should Not 'A Done It (Gettin' It Fixed)(Decca)
1935 Southern Railroad Blues/Busy Bootin' (Decca)
1935 Policy Wheel Blues/Traveling Rambler Blues (Decca unissued)(később Document)
1935 The Mule Laid Down And Died/Model "T" Woman Blues (Decca)
1935 Policy Wheel Blues/Traveling Rambler Blues (Decca)
1935 Stop Look And Listen/Doin' The Doopididy (Decca)
1935 Milk Cow Blues - No 4/Down And Out Blues (Decca)
1936 I Can't Get Enough Of That Stuff/Desert Blues (Decca)
1936 I'll Be Up Someday/Sundown Blues (Decca)
1936 Grass Cutter Blues/Telephone Blues (Decca)
1936 Bo Weavil Blues/Let Your Money Talk (Decca)
1936 Milk Cow Blues - No. 5 (Decca unissued) (later Document)
1936 Try Some Of That/My Gal's Been Foolin' Me (Decca)
1936 Shake That Thing/Bull Headed Woman Blues (Decca)
1936 Dark Angel/Money Tree Man (Decca)
1936 Running Drunk Again/Coffin Blues (Decca)
1936 I'm Going Fishing Too/Three Men (Decca)
1936 Mister Charlie/Lonesome Road Blues (Decca)
1936 Sorry Hearted Blues (Decca unissued)
1937 Salty Dog/Cold Winter Blues (Decca)
1937 Sister Jane Cross The Hall/Fool Man Blues (Decca)
1937 Wild Water Blues/Laugh And Grin Blues (Decca)
1937 Backfence Picket Blues/Long And Tall (Decca)
1937 Grandpa Got Drunk/Black Mattie (Decca)
1937 Mean Old Twister/Red Beans And Rice (Decca)
1937 Set Down Gal/Big Ship Blues (Decca)
1937 Bad Luck Child (Decca unissued)
1937 Shine On Moon (Shine Shine On)/Back On The Job (Decca)
1937 Head Cuttin' Blues/Broke Man Blues (Decca)
1937 Neck Bone Blues/Crying Blues (Decca)
1937 Buddie Brown Blues (Rolling Time)/Rocky Road Blues (Decca)
1937 High Mountain Blues (Decca unissued)
1938 Tired Of Runnin' From Door To Door/Kid Man Blues (Decca)
1938 Goin' Down In Galilee (Swing Along With Me)/Something's Hot (Decca)
1938 Your Ways And Actions/Midnight Blues (Decca)
1938 Bad Luck Blues/My Well Is Dry (Decca)
albums
Kokomo Arnold (1969)
Master Of The Bottleneck Guitar (1987)
Kokomo Arnold 1930-38 (1990)
Down And Out Blue (1990)
King Of The Bottleneck Guitar 1930-1938 (1991)
Kokomo Arnold And Peetie Wheatstraw (cca.1933)(1993)
Kokomo Arnold And Casey Bill (cca.1933)(1993)
Complete Recorded Works In Chronological Order Vol.1 1930-1935 (1994)
Complete Recorded Works In Chronological Order Vol.2 1935-1936 (1994)
Complete Recorded Works In Chronological Order Vol.3 1936-1937 (1994)
Complete Recorded Works In Chronological Order Vol.4 1937-1938 (1994)
Original Kokomo Blues 1934-1938 (1998)
The Best Of Komomo Arnold (1998-Wolf)
Old Original Kokomo Blues (1999)
The Essential (2001)
The Story Of The Blues (2004)
The Ultimate Jazz Archive (2005)
Midnight Blues:Nothing But The Blues (?)
ALEXANDER,Alger „Texas” (1900-1954)
1900 szeptember 12-én született Jowett-ben, Texas államban, meghalt 1954 április 16-án Richard-ban (Texas). A texasi Alger Alexander egy alacsony, de mokány és keménykötésü ember volt, egyike a korai amerikai blues képviselőinek a század elején. Csak énekelt, nem játszott semmiféle hangszeren. Egy vegyes kereskedésben dolgozott, de nem ment az üzlet, ezért kihasználta jó bariton-énekhagját és 1927-től kezdve kezdte készíteni felvételeit. Egészen 1934-ig intenziven énekelt, számos akkor híres elöadó lemezén, mint például Lonnie Johnson vagy Eddie Lang. Közreműködései által ismert és keresett énekes lett, több meghívást is kapott. Énekelt a Mississippi Sheiks nevű fúvós-zenekarral és a nagy jazzelöadóval King Oliver-rel is. Számos texasi blues-zenésszel is játszott, többek közt Dennis "Little Hat" Jones-szal, Willie Reed-del, Carl Davis-szel. Általában a feketék elnyomottságáról, a kilátástalan életről, a börtönök mostoha viszonyairól énekelt. A negyvenes években Alexander sorra járta az államok börtöneit, ahol obszcén dalokkal szórakoztatta a rabokat. Amiről énekelt, azt meg is élte, mondta róla Lowell Fulson blues-nagyság, aki szintén turnézott vele 1939-ben. Alexander-rel a csúnya betegség, a szifilisz végzett 1954-ben. Korai felvételei felújított formában a nyolcvanas években jelentek meg. Lonnie Johnson 1990-ben megjelent lemezén („Steppin’ On The Blues”) mint kisegítő szerepelt, ezek is igen régi felvételek. Egy texasi country blues válogatás lemezen („Back Against The Wall – The Texas Country Bluesmen”) is szerepelt néhány dalall.
Singles
1927 Farm Hand Blues / Range in My Kitchen Blues
1927 Long Lonesome Day Blues / Corn Bread Blues
1927 Mama, I Heard You Brought It Right Back Home / Sabine River Blues
1927 Section Gang Blues / Levee Camp Moan Blues
1928 Bantam Rooster Blues (Parts 1 & 2)
1928 Blue Devil Blues / Penitentiary Moan Blues
1928 No More Women Blues / Sittin' on a Log
1928 The Risin' Sun / Tell Me Woman Blues
1928 Bell Cow Blues / Boe Hog Blues
1928 West Texas Blues / Don't You Wish Your Baby Was Built Up Like Mine?
1929 Awful Moaning Blues (Parts 1 & 2)
1929 Rolling Mill / Peaceful Blues
1929 Texas Special / Someday, Baby, Your Troubles Is Gonna Be Like Mine
1929 Thirty Day Blues / Water Bound Blues
1929 When You Get to Thinking / Broken Yo-Yo
1929 Work Ox Blues / 'Frisco Train Blues
1929 St. Louis Fair Blues / Evil Woman Blues
1929 Johnny Behrens Blues / Double Crossing Blues
1930 Days Is Lonesome / Stealing to Her Man
1930 I Am Calling Blues / Yellow Girl Blues
1934 Lonesome Blues / Katy Crossing Blues
1934 Lonesome Valley Blues / Good Feelin' Blues
1934 Normangee Blues / Worried Blues
1934 Polo Blues / Prairie Dog Hole Blues
1934 Blues in My Mind / Mistreatin' Woman
EP:
Treasures Of North American Negro Music Vol.7 (1961)
Albums:
Texas Troublesome Blues (1982)
Texas Alexander Volume 1 (1982)
Texas Alexander Volume 2 (1983)
Texas Alexander Volume 3 (1986)
Texas Alexander Volume 4 (1987)
Complete Recordings In Chronological Order Vol.1 (1927-1928) (1995)
98 Degrees Blues (1999)
Complete Recordings In Chronological Order Vol.2 (1928-1930) (2000)
Complete Recordings In Chronological Order Vol.3 (1930-1950) (2000)
